Az ötvenes évek környékén a televízió megjelenése kis híján a mozi halálát okozta. A filmgyárak minden korábbinál nagyobb szabású alkotásokkal igyekeztek visszahódítani egykori közönségüket. E gigantikus vállalkozások egyik legnagyobbika, s kétség kívül legsikeresebbje a Ben-Hur.
Lewis Wallace vallásos tartalmú regénye, a Ben-Hur: Elbeszélés Krisztusról már a filmgyártás hajnalán, 1907-ben megfilmesítésért kiáltott az álomgyárban, ám William Wyler produkciója képarányban, költségvetésben, játékidőben és résztvevőkben is felülmúlta azt, és minden korábbi filmet. A bő három és félórás (annak idején a moziban is két részletben futó), 2,76:1-es extra szélesvásznú alkotás ötvenezer embernek adott munkát, akik közül mintegy nyolcezren statisztáltak a nagyjelenetekhez, melyekből bőven akadt – elég csak a tengeri ütközetre vagy a nyolcperces fogathajtó-versenyre gondolni!
A Római Birodalom egy távoli szeglete, Júdea (a Megváltó szülőhelye, s Judah Ben-Hur, a gazdag nemes családjának otthona) új helytartót kap Messala, címszereplőnk gyerekkori barátjának személyében...