Miután elköszönt a többiektől, Aron szobájában ült, ágya szélén, és ölébe ejtett kezére bámult. Letörtnek és gyámoltalannak érezte magát. Olyan volt, mint egy puha pihékbe bújtatott madártojás, beágyazva apja nagyra törő kívánságaiba. Mindenáron azt akarta, hogy fia diplomát szerezzen. Aron eddig nem tudta ezt, apja kívánságának erejéről csak ma este győződött meg. Most azon törte a fejét, vajon lesz-e neki is elég ereje, hogy kiszabadítsa magát apja makacs és szelíd óhajtásának hálójából. Gondolatai sehogy sem akartak összeállni. A ház mintha hideg és nyirkos lett volna, minden pillanatban beleborzongott. Cal ajtaja alól világosság szűrődött ki...