Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Szeged a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál fekszik. A Népszabadság olvasói által összeállított magyarországi hét csoda listáján a Fogadalmi templom és a Dóm tér Magyarország második csodája. Szeged és a Tisza mára teljesen eggyé forrt. Az egyik nem létezik a másik nélkül, a város létét meghatározza a folyó, ami teljesen szeszélyesen időnként szolgálja a várost, máskor pedig neki támad. 1879. március 12-én például nagyon magasra emelkedett a Tisza vize, a gátrendszer nem bírta ki a megnövekedett nyomást, átszakadt, és elpusztította csaknem a teljes várost. Az egyetemes történelem krónikáiban is ritka hazai és külföldi összefogás segítette át Szegedet ezen a mélyponton. A város az adományokból teljesen újjá épült. Ennek a tervezett építkezésnek az eredménye a mértani pontossággal elrendezett körutak, sugárutak rendezett hálózata. A Nagykörút egyes szakaszai hálából a segítséget nyújtó országok fővárosainak neveit viselik: Róma, Brüsszel, Berlin, Párizs, London, Moszkva, Bécs. A Városháza egyik színes ablaküvegén ma is olvasható a Ferenc Józseftől származó idézet: ”Szeged szebb lesz, mint volt!” És ez így is lett.
A település mára kiheverte ezt a törést és igazi gazdasági, szellemi és tudományos központtá vált. Nem véletlen, hogy 2010-ben Péccsel együtt Európa Kulturális Fővárosa lesz! A városban annyi a látnivaló, hogy képtelenség a teljesség igényével felsorolni őket. Azért, tegyünk egy próbát! Kezdjük sétánkat Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb terén, a Széchenyi téren! A téren a szobrok igazi forgataga fogad minket: itt van Széchenyi István, Vásárhelyi Pál, Tisza Lajos, Deák Ferenc szobra, az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai, Klebelsberg Kunó szobra, valamint Szent István és Gizella szoborpárosa. A tér nevezetességének számít a Tisza Szálló épülete, valamint a Zsótér ház. Az összes épület közül is kiemelkedik a neobarokk stílusban épült Városháza, melyet a mellette álló Bérházzal a Sóhajok hídja köt össze.
Feltétlenül szakítsunk egy kevés időt egy kis andalgásra Szeged sétáló utcáján, a Kárász utcán. A sétáló utca elején az úgynevezett Köszöntő szobrokat láthatjuk, melyek a városra oly jellemző vidám fesztiváli hangulatot idézik. Innen tovább haladva eljutunk a mediterrán hangulatú Klauzál térre, ahol az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra, illetve a Királyok kútja látható. A Dóm tér gigantikus méretű akkora, mint a velencei Szent Márk tér. Itt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), amely számos különleges kézműves alkotásnak és domborműnek ad otthont. Szintén itt láthatjuk a város legrégibb műemlékét, a Dömötör-tornyot. Az 1879. évi nagy árvíz után a város vezetői fogadalmat tettek egy óriási méretű templom felépítésére, ez lett a mai Fogadalmi templom. A csodálatos mozaikokon, szobrokon, domborműveken kívül a dóm igazi különlegessége a 9040 sípos, monumentális orgona. A templom másik érdekessége, hogy a mennyezeti mozaikon Szűz Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrben láthatjuk. A Dóm főbejáratával szemben zenélő órát találunk, melynek figurái mozognak, és ami a középkori egyetemeknek állít emléket.
Szegedet egyszerűen lehetetlen bejárni egy nap alatt. Ha itt járunk, akkor nem hagyhatjuk ki a szecessziós stílusú óriási Zsinagógát, vagy a szintén szecessziós Reök-palotát, a Dugonics teret, az Aradi Vértanúk terét, a Móra Ferenc Múzeumot, a Stefániát (vagy más néven Várkertet), a Szegedi Nemzeti Színházat, az Anna fürdőt, a Püspöki Palotát és a Ferences templomot. Ebben a városban pezseg az élet, igazi fesztiválváros: 75 éve rendszeresen megrendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat a Dóm téren, de számos egyéb új, vagy újabb program várja az ide látogatókat. Gasztronómiai fesztiválokból sincs hiány: borfesztivál, sörfesztivál, Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, Szegedi Fűszerpaprika Napok. Sásdi Vera