A Kiskunság, végtelen rónaság, végeláthatatlan, mindig szomjas táj. Apróra töredezett teste örökké porzik: az ember legszívesebben megöntözné. Lösz és homok mindenütt; olyan, mintha teljesen kihalt volna. A nyár itt perzselően forró, a tél pedig száraz és zord hideg. Tudtad, hogy ez az a táj, ahol Magyarországon legelőször köszönt be a tavasz minden évben? A napsütéses órák száma kiemelkedően magas, és a forróság pedig még a homokból is árad, forr, remeg a levegő. Egy kis felüdülést visz a tájba a megyét átszelő két folyó: a Duna és a Tisza, valamint a Szelidi-tó és a Vadkerti-tó. A Kiskunság a tanyák és a homok országa. A szél kedvére alakítja a tájat, újra és újra átrendezi a képet. Hordja, kavarja, tereli a homokot; az ősdunai eredetű buckák pedig folyamatosan helyet változtatnak hatására.

A 17. században kezdődő elsivatagosodástól fogva a helyiek folyamatos küzdelemben élnek a homokkal. Ha az állatok maguk választhatnák meg, hogy hol éljenek, valószínűleg nem sok választaná közülük a Kiskunság homokbuckáit. Ezen kevesek egyike volna a magyar szürke marha, melyet főleg igavonásra használtak. Úgy tartják, hogy pásztoraik ugyanúgy eligénytelenednek, megkeményednek a pusztában, mint ezek az állatok. A helyiek a legelők közelébe gémeskutakat fúrtak, amiből a forró nyár alatt az állatokat itatni tudták. Manapság is rengetegen élnek tanyasi körülmények között, bár ma már jellemzőbb, hogy ezeket a helyeket a falusi turizmus céljaira használják.

Ha kedvünk tartja, mi is kilátogathatunk egy valódi pusztaprogramra. Itt felidéződnek a tanyasi élet hagyományai, mindennapjai. A szervezők pálinkával, zsíros kenyérrel és pogácsával kínálják a vendéget. A fehér falú, nádfedeles házak között fekete puli csahol, a kéményen gólya pihen. Láthatunk itt lovasbemutatót, kettes- és négyes fogathajtást, Koch-ötöst, de a kedvünkért még a ménest is megfuttatják. Szekérre szállva, citeraszó mellett nézhetjük meg a szürke marhákat, racka juhokat, mangalicadisznókat. Itt az ember teljesen elvarázsolódik és haza sem akar menni a folyton csengő mobiltelefonok és a szélessávú internet világába. Kár, hogy szinte nem is hallani magyar szót a vendégek között… Sosem gondoltam volna, hogy a meredek hegyeket, napos domboldalakat teljesen nélkülöző Kiskunság az ország egyik legnagyobb borvidékének számít. A helyiek a szőlőt eredetileg a homok megkötése miatt ültették. Bár nem kitűnő minőségű, különleges borok készülnek itt, de remek zamatú asztali borokból sincs hiány. Tipikus homoki bornak számít az Ezerjó, a Kövidinka és a Kékfrankos.

Bács-Kiskun megye székhelye, Magyarország nyolcadik legnagyobb városa a Budapesttől csupán 45 percnyire fekvő Kecskemét. Sokak szerint Kecskemét a Kiskunság koronaékszere. Páratlan szépségű városközpontja biztosan nem okoz csalódást az ide látogatónak. Kezdjük sétánkat a Főtéren! Itt áll a 73 méter magas római katolikus Nagytemplom, amely 32 éven keresztül épült, és végül 1806-ban készült el. Igazi különlegessége, hogy tornyában egy 45 tonnás harang kondul meg lomhán minden délben. Szecessziós stílusjegyeket mutat a magyar népdalban is megénekelt Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása. Az épület számos gyűjteménynek és tárlatnak ad helyet. Igazi kuriózumnak számít, hogy színes tetőcserepei és a mázas homlokzati díszek a pécsi Zsolnay gyárban készültek.

A Cifrapalotával szemben hatalmas zsinagógát találunk, melynek kupolás tornya 55 méter magas. Itt található Michelangelo 15 szobrának gipszmásolata. Következő állomásként tekintsük meg a több mint 100 éve épült szecessziós stílusú kecskeméti Városházát, melyet Lechner Ödön tervezett! Az épület két különlegessége a harangjáték és a díszterem. Ez utóbbit csodaszép falfestményei teszik kivételessé. A Városházával szemben találjuk a 14. századból származó, barokk belső kialakítású Ferences-templomot. A szomszédos, ősrégi temető romjai mellett a templomhoz tartozik még a ferences szerzetesek által épített kolostor épülete is.

Akinek múzeumokat látogatni támad kedve, az kezdje a Katona József Múzeummal, ami a város legjelentősebb tárlata. De nem az egyetlen: itt van még a Ráday-Múzeum, a Magyar Naiv Művészek Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény vagy az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. De olyan különlegességeket is tartogat Kecskemét, amit még annak is kedve támad megnézni, aki egyébként nem kedveli a múzeumokat. Ilyen tárlat például a Szórakaténusz Játékház és Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskeméti Gyümölcspálinka-főzde és Kiállítás és a Leskowsky Hangszergyűjtemény. Ne hagyjuk ki a századfordulós Katona József Színházat, amely előtt megtekinthetjük az 1739-1740-es pestisjárvány áldozatainak emlékére állított Szentháromság szobrot!

De gyönyörű az 1830-ból származó Református Ókollégium, valamint a vele szemben található kastélyszerű Újkollégium épülete is. Érdemes ellátogatni a Lutheránus bérházhoz (Luther-palota), és a Katona József Emlékházhoz is! Ha még ekkor sem elég a programokból, akkor látogassunk el a Kecskeméti Planetáriumba, vagy üljünk fel a Bugaci Kispöfögre! Így hívják a Kecskeméti Kisvasúton közlekedő egyik vonatot, amivel ma a városból akár Kiskőrösig vagy Kiskunmajsáig is eljuthatunk.

És ha már mindezt láttuk, kipróbáltuk és átéltük, akkor hirtelen rádöbbenünk, hogy ez a látszólag álmos és kihalt táj a repedezett felszín alatt valójában telis tele van izgalommal, élettel és üdítő pezsgéssel!