#43
Debrecen - a kálvinista Róma
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 43. /43
- Pontszám: 5.18
- Szavazatszám: 49
Amikor azt hallja az ember, hogy Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, valami jelentőségteljes megjelenésű, nyüzsgő, grandiózus települést képzel maga elé. Debrecent megpillantva mindez be is igazolódik: nyüzsgő, sürgő-forgó nagyváros, valami édes, elringató, kisvárosi bájjal. Budapesttől 200 kilométerre, az Alföld szívébe vezet az útja annak, aki mindezt személyesen szeretné megtapasztalni.
Debrecen mindig is egyet jelentett a pezsgő szellemi élettel. Az itt 1538-tól működő Református Kollégium nem csupán egy egyszerű iskola volt, hanem az ország szellemi felemelkedésének letéteményese, a jövőnk építője, a magyar értelmiség bölcsője, dajkája és ugródeszkája. Talán nem véletlen, hogy egyszerűen csak az "ország iskolájának" nevezték. A kollégiumi élet szigorú szabályok és napirend mentén működött, de megérte feláldozni a szabadabb létet az itt kapott szellemi és erkölcsi többletért. A Református Kollégium a 18. században élte virágkorát, ekkor ragyogott a legtöbb fényes tehetség e falak között. Ma az egykori Ó- és Újkollégium egybekapcsolt, szabálytalan négyszög alakú épületében találjuk a felbecsülhetetlen kincseket és könyvritkaságokat őrző kollégiumi könyvtárat. Az ódon falak előtt állva valahogy áthatja az embert a helyből áradó bölcsesség. Furcsa érzés, hogy valaha itt csiszolták tökéletesre Kölcsey Ferenc, Arany János vagy Csokonai Vitéz Mihály elméjét.Évszázadokkal ezelőtt a jómódú gazdák, a cívisek hazája volt ez a táj, akik tradicionális értékrendek mentén élték puritán életüket. A 16. századra a város teljes lakossága protestáns vallású, így Debrecent sokszor emlegetik a "kálvinista Rómaként".
Ezek után nem meglepő, hogy pont a belvárosi Kossuth téren álló, csodaszép, klasszicista épület, a Debreceni Református Nagytemplom vált a város egyik jelképévé. Érdekes, hogy a templom harangját 1636-ban öntötték, ám, sajnos ma mégsem ezt láthatjuk a harangtoronyban. 1802-ben leégett a templom, a harang lezuhant a toronyból, és amikor a forró fémet az oltás során vízzel locsolták, az megrepedt. Egyébként a templom méreteire jellemző, hogy egyszerre több mint háromezren tudják ülve hallgatni a prédikációt. 
A Piac utcán még akkor is érdemes végigsétálni, ha amúgy éppen semmi dolgunk arrafelé! Rábukkanhatunk ugyanis Fazekas Mihály egykori házára, vagy olyan elbűvölően szép szecessziós stílusú épületekre, mint az egykori Hajdú vármegyeháza, mai Megyeháza, melyet igazán különlegessé a homlokzatba épített Zsolnai díszelemek és szobrok tesznek. De itt találjuk a Református Kistemplomot is, melyet itt gyakran csak "csonka templomnak" hívnak. Egykor ugyanis a templom tornya magasabb, íves zárású kupola volt, ám mivel a természet erői többször is megrongálták, egy idő után a helyiek belenyugodtak, és egész egyszerűen nem építették vissza a kupolát. Csodáljuk meg az árkádokkal tagolt Városháza épületét, barangoljuk be a füvészkertet, vagy látogassunk ki a Nagyerdőbe, ahol mindenki talál magának való szórakozási lehetőséget! Válasszuk bár a tó körüli pikniket, a vidámpark szolgáltatásait, vagy a kellemes termálvizes gyógyfürdőzést, biztosan nem csalódunk. Érdemes ellátogatni a mára már 17 hektárnyi területen, több mint 1500 állatfajtát bemutató állatkertbe is, mely az első volt a vidéki állatkertek sorában.
Ha kicsit hátrébb lépünk és Debrecent madártávlatból vizsgáljuk, rádöbbenünk, hogy ez a város csodálatos természeti környezetben, a Hortobágy ölelésében nyúlik el. Ha kedvünk van, járjuk be az egész környéket, a Hortobágyi Nemzeti Parkot! Látogassunk el az Erdőspusztai Füvészkertbe, a Vekeri-tóhoz, vagy üljünk fel a Zsuzsi vonatra!
De augusztusban megéri visszahúzódni a természetből a belvárosba! Mert évente egyszer, nyár közepén Debrecen kivirágzik. Turisták ezrei özönlik el ilyenkor a belvárost, hogy közelről láthassák a színes, karneváli forgatagot, a lélegzetelállító virágkompozíciókat, virágkocsikat: augusztus közepe ugyanis az 1910-es évektől hagyománynak számító Debreceni Virágkarnevál időszaka. Számos program, bemutató, tánc-show, meghívott művészek és koncertek várják a városba látogatókat. Ma a virágkarnevál már nem csupán egy pár órás látványosság, hanem tartalmas programsorozat.Debrecent elég egy pillanat is örökre megszeretni. Jókai Mórra például olyan mély hatást gyakorolt ez a hely, hogy számos művébe beleszőtte Debrecent! És Ön? - járt már Debrecenben?
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok! 
Nézd meg a helyszínt!
A logóra kattintva a Google Earth segítségével azonnal megnézheted a tetthelyet.Ajánlás
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
40 000 Ft
Szerkesztő
Sásdi Vera