Karinthy óta tudjuk, hogy a férfi és a nő soha nem érthetik meg egymást, hisz mindkettő mást akar: a férfi a nőt, a nő a férfit. De mi van akkor, ha egy angyal lesz szerelmes egy különleges, csodaszép, de mégiscsak egyszerű földi halandóba? Wim Wenders 20 évvel ezelőtti, Berlin felett az ég című fekete-fehér remekéből Brad Silberling készített színes és szélesvásznú újrát – Hollywood-i sztárokkal a főszerepben.
Sokan tartják romantikus mesterműnek az Angyalok városa című alkotást, s bár az érzelmek komoly szerepet játszanak benne, ennél jóval többről szól ez a film – s igazából ebben, nem pedig Nicolas Cage és Meg Ryan játékában rejlik az ereje.
Hogy viszonyul egy doktornő az élethez és a halálhoz, mit gondol ugyanezekről egy angyal, akinek nemcsak az a dolga, hogy vigyázzon ránk, hanem ha eljött a földi léttől való búcsúzás pillanata, át is kísérjen a túloldalra.
Seth, a nem e világból való egy műtőben pillantja meg Maggie-t, aki szaktudása legjavát nyújtva küzd a betege életéért. A betegéért, akiért éppen őt küldték… A specialista még soha nem vesztett el senkit, így joggal borul ki, s kerül egyszerre szakmai és lelki válságba. S mivel az angyal vészhelyzetben is igyekszik segítséget nyújtani, így az idegen külső, láthatatlan megfigyelőből valóságos személlyé alakul át. A beavatkozás sikeres, hiszen visszatér a nő önbizalma és az életkedve, másfelől viszont hősünk menthetetlenül beleszeret…
A kérdés természetesen nem az, hogy a két ellentétes nemű lény egymásra talál-e, sokkal inkább a különbségek, a másikra való odafigyelés, az önzetlenség és az áldozathozatal, s mindezek hiteles és érzékletes ábrázolásmódja kerülnek a középpontba.
Meg Ryan a romantikus mozik komikája ezúttal a romantikus, drámai és akciófilmekben egyaránt megfordult, Oscar-díjas Nicolas Cage-dzsel alkot olyan párost, akik körül ugyan nem vibrál a levegő, mégis tiszta, egymást csodáló-felfedező-megismerni vágyókat alakítanak. Vajon megér-e mindent feladni a másikért? Többet ér egyetlen érintés az örökkévalóságnál? Ismerni a halál utánit, tényleg könnyebbé teszi annak elfogadását? Érzések nélkül nincs fájdalom és szenvedés, de örömkönnyek, érintések, valamint illatok, színek sem léteznek. A demagógnak tűnő kérdésekre őszinte, a nézők magukba fordulásának lehetőségét is megadó helyzeteket és válaszokat kapunk Brad Silberling rendezőtől, aki egy sor tévésorozat, valamint egy szó szerint szellemes családi produkció (Casper) után, majd’ egy évtizedes rendezői rutinnal a háta mögött valósíthatta meg az Angyalok városa című remekművet, mely szerelmeseknek és nem szerelmeseknek, pesszimistáknak meg optimistáknak, nőknek, illetve férfiaknak egyaránt ajánlott, hiszen mindnyájan úgy érezhetik: ez a film KIFEJEZETTEN nekik készült.
Angyalok városa
City of Angels – 1998, 114 perc
Főszereplők: Nicolas Cage, Meg Ryan, Andre Braugher, Elisabeth Shue
Seth, a nem e világból való egy műtőben pillantja meg Maggie-t, aki szaktudása legjavát nyújtva küzd a betege életéért. A betegéért, akiért éppen őt küldték… A specialista még soha nem vesztett el senkit, így joggal borul ki, s kerül egyszerre szakmai és lelki válságba. S mivel az angyal vészhelyzetben is igyekszik segítséget nyújtani, így az idegen külső, láthatatlan megfigyelőből valóságos személlyé alakul át. A beavatkozás sikeres, hiszen visszatér a nő önbizalma és az életkedve, másfelől viszont hősünk menthetetlenül beleszeret…
Meg Ryan a romantikus mozik komikája ezúttal a romantikus, drámai és akciófilmekben egyaránt megfordult, Oscar-díjas Nicolas Cage-dzsel alkot olyan párost, akik körül ugyan nem vibrál a levegő, mégis tiszta, egymást csodáló-felfedező-megismerni vágyókat alakítanak. Vajon megér-e mindent feladni a másikért? Többet ér egyetlen érintés az örökkévalóságnál? Ismerni a halál utánit, tényleg könnyebbé teszi annak elfogadását? Érzések nélkül nincs fájdalom és szenvedés, de örömkönnyek, érintések, valamint illatok, színek sem léteznek. A demagógnak tűnő kérdésekre őszinte, a nézők magukba fordulásának lehetőségét is megadó helyzeteket és válaszokat kapunk Brad Silberling rendezőtől, aki egy sor tévésorozat, valamint egy szó szerint szellemes családi produkció (Casper) után, majd’ egy évtizedes rendezői rutinnal a háta mögött valósíthatta meg az Angyalok városa című remekművet, mely szerelmeseknek és nem szerelmeseknek, pesszimistáknak meg optimistáknak, nőknek, illetve férfiaknak egyaránt ajánlott, hiszen mindnyájan úgy érezhetik: ez a film KIFEJEZETTEN nekik készült.
